Unjuk már ezt. Elég volt az értelmiség és a középosztály hamis, békét hirdető retorikájából. Hallgathattuk ugyanezt a baromságot negyven évig, az is milyen jó volt. Ez semmi más, csak a könnyebb út. Ha megbocsátunk, nem kell szembenéznünk azzal, hogy mit nem tettünk meg azokért, akiken igazán átgázolt az elmúlt 28 év.
Könnyű megbocsátást adni úgy, ha tőlünk semmit nem vettek el. Könnyű annak, akinek van munkája. Könnyű annak, akit rendesen ellátnak a magánkórházakban. Könnyű annak, aki vállalhat gyereket. Könnyű annak, akinek minden politikai kiállása visszhangtalan, így veszélytelen is marad.
Köszönjük, magyar értelmiség, ha megint ennyire futja, lehet arrébb állni. Mert mi nem fogunk megbocsátani. Nincs miért.
Ebben az országban pont azért nincs béke, mert az értelmiség mindig gyáva békét akart. Igazság helyett. Ezzel elérte, hogy a választások ne szóljanak másról: éppen ki lopja a kisebbet. Vagy hova lopja. Egymást is megveszik, miért ne tennék, csak annyi a lényeg, hogy egyiküknek se jusson később eszébe elszámoltatni a másikat.
Ezért igenis ki kell osztani azokat a pofonokat.
Béke akkor lesz, ha végre börtönben lesznek azok, akik szervezetten szétlopták ezt az országot.
Béke akkor lesz, ha végre börtönben lesznek azok, akik tisztességes emberekről, rokonaikról, barátaikról írtak jelentéseket.
Béke akkor lesz, ha végre börtönben lesznek azok, akik miatt mások meghaltak a brutális állapotban lévő kórházainkban.
Béke akkor lesz, ha végre börtönben lesznek azok, akik miatt ma vidéken még mindig a tízezer forintos évi kétszeri Erzsébet-utalvány jelenti a megváltást.
Minden, feleslegsen békét hirdető írás tovább nehezíti, hogy rendbe tegyük Magyarországot. Hogy a rendszerváltás veszteseit végre, legalább erkölcsileg kárpótolják. És szépen bemutatja, milyen könnyű helyzetből pofázik a magyar értelmiség, ami 28 évvel a rendszerváltás után is elvan a békés kommunizmusban. Végül is, a hűtő tele, a többi miatt becsukom a szemem. Csak nehogy össze kelljen piszkolni a kezem. 1989-ben is mennyire bejött ez a hozzáállás.
Béke nekünk jár, nem pedig nekik.