Ha bárki felhozza, hogy ezt az országot szétlopták az elmúlt 28 évben, és ezt mégsem kellene annyiban hagyni, általában az a reakció, hogy “de hát a másik is lopott” (ami így van), meg az, hogy “úgysem lehet mit tenni”, meg “úristen, hát mi lesz így a jogbiztonsággal”.
Ez egy hazugság, amit pont a politikai elit hitetett el az emberekkel.
Az elszámoltatást el lehet indítani, úgy, hogy a jogbiztonság is megmarad. Csak eddig egyszerűen senkinek nem volt érdeke.
Mert mind benne voltak. Vagy erőtlenek és szűk látókörűek.
Először is, ki kell mondani: Magyarországon létezik egy különleges szervezett bűnözési forma, amit úgy kell hívnunk, hogy “kormánybűnözés”.
Mindazok, akik hatalomra jutnak, olyan rendszert alakítanak ki, amiben az elnyert állami pénzeket havernak, családtagnak, saját maguknak adják, vagy egy idegennek, akitől aztán a végén visszakérnek. Megvan előre a tarifa, mindenki tudja a százalékokat, vagy legalább megérti, amikor először mondják. Ezt hívja mostanában a média a politikatudomány, a politikusoknak köszönhetően “alkotmányos költségnek.” Nem elég, hogy ellopják a pénzt, de még egy cinikus szóviccel is az orrunk alá dörgölik.
Aztán ez a gerinctelenség szépen gyűrűzik lefele, és már az utolsó informatikai közbeszerzésből is húsz százalékot kér vissza az eleve csókosok állláshalmozására, tehát fizetéshalmozásra létrehozott hivatal helyi fontoskodója. Persze, a rendszer is rossz, az iskolának nem jut szappanra, úgyhogy felülárazza a közbeszerzést, és a testvériesen elosztott többletből végül csak lesz szappan. Ebbe a világba szocializálódnak, nőnek fel a gyerekeink.
Ezt az összes rendszerváltás utáni magyar kormány végigtolta. Az elmúlt 28 év adóforintjai, a közös vagyonunk az egészségügyi, az oktatási és a közlekedési fejlesztések helyett politikusok és strómanok zsebében landol. Aztán köpködnek, hogy a magyar ilyen, meg a magyar olyan, meg győzött a Kádár-rendszer, miközben esélyt sem hagynak a tisztességes boldogulásra. Generációk nőnek fel úgy, hogy az alapélmény annyi: aki csalt, lopott, hazudott, ügyeskedett, megoldotta okosba, az már előbbre tart, mint aki nem hagyta meghajlítani a gerincét.
Kormányok jöttek és mentek, mindig hallgattuk, hogy elszámoltatás, aztán nem lépett senki, mert ugyanazokkal a módszerekkel lopott tovább. Esetleg egy-két politikust bevarrtak mutatóba, Zuschlag, Hagyó, Császy -, de hol vannak a többiek? Budai Gyula, elszámoltatási biztos, emlékszik rá valaki?
A “kormánybűnözők” védték egymást ciklusokon át, mindenki széttárta a kezét, beáldoztak néhányat maguk közül, pedig nagyon egyszerű lenne utánamenni a bűneiknek.
De az értelmiségtől, a véleményformálóktól és hangadóktól se kellett féljen a politikai elit, mert amint felmerült az elszámoltatás, menetrendszerint jött az értelmiség fanyalgása, hogy “de hát mi lesz a jogállammal, meg a jogbiztonsággal, elévültek, nem bizonyítható, nem lehet csak úgy”, kamu..
Pedig nincs szükség visszamenőleges jogszabály-alkotásra vagy módosításra.
Amit ezek a politikusbűnözők elkövettek az a mindenkori törvényeink szerint is bűncselekmény. Pont. Egyszerűen csak nem vizsgálták (vagy nem eléggé) a bűneiket, el sem jutottak sokszor a bíróságokig. Pedig.
Ma Polt Péter legfőbbügyészt, és áldásos (nem)működését senkinek sem bemutatni. Ahogy a mentelmi jog visszaélésszerű használatát sem. Mert amúgy az kurvára kell a gyorshajtásaitokhoz. (Fun fact: Polt a mentelmi jog káros következményeiből írta a PhD-ját)
Tehát az alaptételünk: a politikusok bűnöket követtek el, csak a szervek, amiknek emiatt lépni kellett volna, nem léptek. Úgyhogy sok esetben ezek a bűnök elévültek.
zomorú, nem? Szerencsére ez csak azt jelenti, hogy az elévüléssel van probléma.
Azaz, szépen ki lehet mondani, mindenféle visszamenőleges jogszabályozás nélkül, hogy az elmúlt kormányok alatt a hatalom által működtetett hatóságok bizonyos bűnöket nem üldözte k- így azok nem évültek el (az elévülés nyugodott). Tehát: ha régen is követte el valaki a bűneit, de nem működött a bűnüldözés, igenis elő lehet venni érte.
Ennyi.
Jöhetnek a vádiratok, indulhatnak a perek, teljesen mindegy, hogy Sukoróból loptál vagy a Balatonból. Mert igenis szembe kell nézni a múlttal, hogy normális jövőt építhessünk és nem, nem kell megbocsátani, a békéhez igazság kell, nem pedig elhallgatás.
“De ilyet nem lehet, hát micsoda jogállam ez!” Hát, például olyan, mint Németország, ami a rendszerváltáskor oly fontos példakép volt, csak az elszámoltatáshoz való hozzálássuk nem ragadt át valahogy. Pedig ott az újraegyesítés után pont ezt, az elévülés nyugodását mondták ki. Vagy Csehország, ahol a kommunizmust elítélő törvénybe szintén belefért az elévülés nyugtatása.
Össze is omlott azóta mindkettő, emberek milliói ülnek ártatlanul börtönben.
Ja, nem.
Érdemes megnézni két másik rendszerváltó ország hogy kezelte az előző rendszerek politikai elitjének bűneit.
Németország:
A Német Szocialista Egységpárt jogtalanságainak elévüléséről szóló törvény tervezete
(Verjährungsgesetz)
A Szövetségi Gyűlés az alábbi törvényt alkotta:
- cikkely
Az elévülési idők számításáról szóló második törvény
(Zweites Berechnungsgesetz)
1.§
Az NSZEP jogtalanság talaján álló rezsimjének uralma alatt elkövetett, de a hajdani Német Demokratikus Köztársaság állami és pártvezetése kifejezett vagy hallgatólagos akaratának megfelelően politikai vagy a szabad jogállami rend lényeges alapelveivel össze nem egyeztethető más okból nem üldözött cselekmények vonatkozásában az elévülési időt úgy kell számítani, hogy az 1949. Október 11-étől 1990. március 17-éig terjedő időszakot figyelmen kívül kell hagyni. Ezen időszakban az elévülés nyugodott.
2.§
Az 1. § 1. mondata szerinti értelemben azon cselekményeket - bűntetteket és vétségeket - kell érteni, amelyek
- a külföldre utazni szándékozók üldözésével,
- a másként gondolkodók politikai üldözésével, nevezetesen a csatlakozó területeken a jogállamisággal ellentétes módon alkalmazott bűnüldözési intézkedések áldozatainak rehabilitálásáról és kártalanításáról szóló törvény 2 1. § (1) bekezdésének 1. pontjában meg
állapítottak szerinti üldözésével,
- pszichiátriai intézetekbe a jogállamisággal ellentétes módon
történő beutalással,
- az állambiztonsági szolgálat tevékenységével,
- a bebörtönzöttek bántalmazásával vagy
- határközeli területekről történő kitelepítéssel
állnak összefüggésben.
- cikkely
A büntető törvénykönyv hatálybalépéséről szóló törvény módosítása
A büntető törvénykönyv hatályba lépéséről szóló 1974. évi március 2-i törvény,3 amit utoljára a .. .-i törvény módosított, az alábbiakszerint változik:
A 315 a. § az alábbiakkal egészül ki:
„Ez érvényesül akkor is, ha a cselekményre a csatlakozás hatálybalépése előtt a Német Szövetségi Köztársaság büntetőjogának hatálya is kiterjedt.
A törvény célja:
Az 1. cikkely 1. §-a megállapítja, hogy azon bűncselekmények tekintetében, amelyeket politikai vagy a szabad jogállami rend lényeges alapelveivel összeegyeztethetetlen más okból nem üldöztek, az elévülés nyugodott. Azok a bűncselekmények, amelyekre nézve a ter-
vezet így rendelkezik, példákat felsorakoztató katalógusban kerülnek pontosításra. Ezáltal vonatnak meg a tervezet által célzott bűncselekményi kör határai (1. cikkely 2. §).
Végül, a csehek törvényének preambuluma
Törvény a kommunista rezsim jogellenességéről és a vele szembeni ellenállásról
Tudatában a szabadon választott parlament azon kötelességének, hogy számoljon le a kommunista rezsimmel, a parlament megállapítja, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, vezetősége és tagjai felelősek az uralom módjáért országunkban az 1948-1989 közötti években, mégpedig főként az európai civilizáció hagyományos értékeinek programszerű megsemmisítéséért, az emberi jogok és szabadságjogok tudatos megsértéséért, az erkölcsi és gazdasági romlásért, amit igazságügyi bűntettek és terror kísért az eltér nézetek képviselőivel szemben, a működő piacgazdaság közvetlen irányítási rendszerrel történt felváltásáért, a tulajdonjog hagyományos elveinek lerombolásáért, a nevelésben, művelődésben, tudományokban és kultúrában politikai és ideológiai célokból történt visszaélésekért, a természet mindenre tekintet nélkül történ pusztításáért, és kinyilvánítja, hogy további tevékenységében ebből a törvényből fog kiindulni.
Így is lehet.